Hogyan mérhető a munkavállalók egészsége

2013. Szeptember 30.
A munkaadók szerepvállalására az egészség megtartásában egyre nagyobb figyelem irányul. De gondolta volna, hogy 1 euro befektetés az egészségfejlesztésbe 2,5-4,8 eurot hoz a cégek konyhájára? Az oxivit orvoscsoport most induló rovatában köze- lebbről megismerhetik a munkahelyi egészségfejlesztés tendenciáit.

Megjelent a rekreacio.eu nyomtatott kiadványában, 2013 szeptemberében.

Az egészség minél hosszabb ideig való megőrzésére és folyamatos, élethosszig tartó fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani társadalmi és egyéni szinteken egyaránt. A nyugat-európai országok élen járnak abban, hogy az egészségpolitikán belül kiemelt szerepet kap az egészségfejlesztés. Ezen szemlélet elterjedése nem csak az állami szerepvállaláson múlik, a gyakorlat több színtéren bizonyul hatékonynak.

Színtér elmélet

Az egészségfejlesztési politikán belül az un. „színtér-szemlélet” bizonyult hatékonynak az e téren vezető gondolkodású országok gyakorlatában. E szerint az egészségfejlesztés legfontosabb színterein - család, az iskola és a munkahely - lehet hatékonyan megvalósítani azt a szemléletet, amelyet az egészségfejlesztési politika elvei hirdetnek. (Füzesi és Tistyán, 2004

A rossz egészség költségei – mérhetőek

Az egészségesebb munkavállaló hatékonyabban, termelékenyebben dolgozik, ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt, illetve jobb minőségben képes elvégezni, mint kevésbé jó egészségi állapotú kollégája. Az egészségi állapottal pozitív összefüggést mutat a munkakínálat mennyisége is: az egészségesebb ember kevesebb időt tölt beteg állományban, és későbbi életkoráig képes munkavégzésre, mint az, akinek rosszabb az egészségi állapota.

A rossz egészségi állapotnak háromféle költségét szo- kás megkülönböztetni: a közvetlen, a közvetett, illetve a „puha”költségeket. Közvetlen költségek alatt a gyógyulás, illetve a betegséggel összefüggő közvetlen pénzkifizetések költségeit értjük. Ide tartozik a kezelés összes költsége, a táppénz, valamint a rokkantnyugdíj is. A közvetett költségek a betegség miatt kiesett termelést takarják. (Kollányi és Imecs, 2007)

Magyarországon 2009-re a betegségek gazdasági terhei 3019 milliárd forintra, az adott évi GDP 11,6%-ára nőttek. A betegségek terheinek ebben az évben 84,25%-át tették ki a közvetlen költségek, amelynek 4%-át sem érte el a 101 milliárd forintos táppénzkiadás. A közvetett terhek 475 milliárd forintra emelkedtek, ami a 2009-es GDP 1,83%-t tette ki. (Stocker Miklós, Ács Pongrác (2012)

Az egészség – tőke

A fentiekben röviden leírt tények, megállapítások azt igazolják, hogy a munkahelyeknek, határozott érdekében áll olyan szemlélettel viseltetni, amely alapján az egészséget is ugyan kulcs fontosságú tőkefajtának tekintik, akár csak a technológiai, fizikai vagy tudás alapú tőkét.

Az alaposan megtervezett munkahelyi egészségfejlesztési stratégia – bizonyítható módon –kifizetődő tevékenység. Hasznából a vállalat (a munkáltató), a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül – mely objektív adatokkal alátámasztható.

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai alapján a munkahelyi egészségfejlesztés terén felhasznált minden euró 2,5 - 4,8 eurós megtérülést indukál a hiányzásokhoz kapcsolódó költségek csökkenése miatt.

Az alábbi analógia alapján ezek a szervezeteknek célszerű egy jól megtervezett és tényekkel alátámasztott, egészség-stratégiai terv mentén végezni tevékenységüket.

Az Oxivit Orvoscsoport egészségfejlesztési szakembere elmondta, hogy számos partner cégük számára készítenek minden évben tényekkel alátámasztott, a helyi körülményekre szabott egészségfejlesztési-stratégiát. Az Oxivit Orvoscsoport által kialakított fejlesztési tervek elsődleges célja, hogy a betegségeket a munkahelyen előzzék meg, megadva az egészségesség lehetőségeit, segítve az egészség feletti egyéni kontrollt és növelve a munkahelyi jólétet.



Megosztás

Megosztás