Azonnal használható stresszkezelő trükkök

2014. Június 9.
Amilyen sokat beszélünk a stresszről, annyira keveset tudunk tenni ellene – gondolnánk. Nos, ha a kiváltó okokat nem is tudjuk megszüntetni, a Piac&Profit szakértője segít, hogy el tudjunk lazulni ha felgyűlt a feszültség.

A cikk a Piac és Profit mellékletében jelent meg.

Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégse tudjuk pontosan, hogy mi is ez, és mennyire veszélyes. A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is.

A stresszt a szervezetünkben mindössze négy nagyobb csoportba sorolható behatás váltja ki:

  • Környezetünk pl. pollenek
  • Társas helyzetek pl. konfliktusok, anyagi nehézség
  • Saját testünk pl. étkezési szokások, alváshiány
  • Gondolatvilágunk pl. negatív szokásaink, aggodalmak

Tulajdonképpen mindegy, hogy a fenti behatások, ingerek melyike indítja be a stressz reakciót a szervezetünkben, a hatás ugyan az lesz: a szervezetünk riadókészültséget fúj, és biológiai válasszal reagál. Hogy a szervezetben ilyenkor mi játszódik le, az egy következő cikk tartalma is lehetne, de példaként csak a legszembetűnőbbeket, a leginkább felismerhetőeket említem: az izmok tónusosabbá vagyis feszesebbé válnak, megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, szaporábbá és felületesebbé válik a légzés, a bőr helyenként kipirul, illetve a perifériákon elsápad, a végtagok hidegebbek, verejtékezés indul be és még vagy tucat jellemzőt lehetne említeni.

Ezeket a tüneteket mindannyian ismerjük, ebben biztos vagyok! Egy tendertárgyalás, egy árlicitálás, egy indulatoktól fűtött ügyfél, vagy egy meghibásodott szoftver vagy hardver, ami természetesen éppen a legrosszabbkor, mondjuk éppen egy külföldi partnerrel való videós vagy internetes üzleti megbeszélésen romlik el. Mindegy mi váltja ki a stresszt a szervezetben, a fiziológiai reakció tehát ugyan az lesz, csak a mértéke változik.

Kezelni ezeket a helyzeteket sok esetben nagyon nagy erőfeszítést igényel, ha egyáltalán sikerül kontrollálni, türtőztetni magunkat. Most néhány, gyorsan használható trükköt szeretnék megosztani, amivel a hirtelen un. akut helyzetek kezelhetőek.

  1. Amennyiben egyedül vagyunk pl. az irodánkban, akkor a kialakult szituáció során rögtön végezzünk ütő, rugó vagy éppen lendületes nagy röppályájú ballisztikus mozdulatokat (nagy körző mozgások) a levegőben. Ezekkel a mozdulat sorokkal modellezzük azokat az ősi mechanizmusokat, amiket legősibb elődeink is végeztek a kőkorban. Ezeket a mozgásokat az un. extra piramidális, vagyis az ősi mozgató rendszer vezérli. A nagy mozgások azt az idegrendszeri részt, ami izgalmi állapotba kerül minden szorongásos állapotban, kiválóan feloldja és a nagy feszültség oldódik.
  2. Másik módszer – ami szintén az izommunkával függ össze – az un. progresszív módszer, amikor a szervezet a reflexeket kihasználva saját maga lazít. Miért? Sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy a feszültségnek bizonyos fokán már nem tudunk csak úgy simán megnyugodni, ellazulni. És ha nem tudunk a feszültség egy bizonyos szintjén ellazítani, azért akármilyen feszült is vagyok, egyet még megtehetek: feszíteni tudok. És akkor feszítésben feszítek. Vagyis feszült vagyok, feszítsek rá még, ami bizonyos izomcsoportoknak a szisztematikus végigfeszítése. Ez a progresszív relaxáció. Ha izmainkat szisztematikusan végigfeszítjük, pl. ökölbe szorítjuk a kezeinket, 5-ig számolunk, majd lassan kiengedve a szorítást azt tapasztaljuk, hogy központi idegrendszeri kioldóparancs érkezik a szervezet izmaihoz és ilyenkor nem kell mást tennünk, csak 15-ig elszámolva hagyni, hogy ezt a kioldást, elluzulást végigérzékeljük. Ezt hívjuk villám relaxációnak is.
  3. Végül, de nem utolsó sorban: a kontrollált légzés technikája. Aminek lényege nem más, mint a légzés lassítása, a kilégzés elnyújtása. Mély és lehetőleg lassúbb ütemű belégzés, mint a hétköznapi vagy a stressz szituációban felgyorsuló ütemű légzés. Majd elnyújtottabb, még lassúbb ütemű kilégzés. A lassú elnyújtott kilégzés során a szervezetünkben paraszimpatikus vagy nyugtató idegrendszeri túlsúly lép fel. Legalább 5-ször egymás (ez kb 1 perc) után végzett mély levegő beszívás és még lassúbb kifújás hatására a központi idegrendszerünk tónusában felerősödik a nyugtató fázis, és a feszültség oldódik.


Megosztás

Megosztás